SZERVEZŐDÉS

Napról napra változik, romlik a helyzetünk, hiába minden korábbi jogszabály, rendelet, általános emberi szabadságról, mindent felrúgnak a „helyzet urai”, mi pedig az egyik ámulatból a másikba esünk, nem hisszük, hogy ilyesmi megtörténhet – és vagy lefagyunk, mint a sarokba szorított egérke, vagy homokba dugjuk a fejünket/strucc, vagy ha eléggé kikeltünk magunkból/– tiltakozunk: aláírunk különböző petíciókat – azokhoz címezve, akik az egész helyzetet előidézték. Minden értelmes tiltakozásnak, petíciónak helye lehet, mert bontja a rendszert, (kivéve, amit éppen a „tégla emberek” generálnak, de nem tudhatjuk, melyik az!) de tudnunk kell, hogy megoldást ettől nem várhatunk – viszont mindeközben szétforgácsoljuk az energiánkat.

Egységbe kell állnunk, ehhez pedig az első lépés, hogy az információs csatornáinkat kiépítsük, mint az emberi szervezet ideghálózata. Ezt csak személyes, kisebb csoportokban történő megbeszélésekkel tudjuk elérni. Nem hagyatkozhatunk az internetes hálózatokra sem, hiszen azt is bármikor lekapcsolhatják. (ahogy néhány országban már megtették) Ez nem pesszimizmus, hanem a józan gondolkodás és helyzetértékelés: „a szerencse a felkészülteké” – szellemében.

Keressük a kapcsolatot minden hasonlóan gondolkodó emberrel, közösségekkel, akik szintén felismerve a helyzet komolyságát, maguk akarják a sorsukat, jövőjüket alakítani, hogy ne az orwelli, transzhumanista új világrend valósuljon meg, hanem egy józan, mértékletes, a Természet Törvényeibe belesimuló Méltó Emberi Élet.

Az ehhez vezető út kezdeti lépései már megvalósultak, de a folytatáshoz minden józanul gondolkodó és cselekvésre kész emberre szükség van. Fel kell vállalnunk a felelősségünket, mindenki legjobb képességei szerint hozzá kell tegye a maga részét, hogy a felépülő új, valóban élhető világunk közös akarattal születhessen meg – ettől fogjuk magunkénak érezni, mint azt a házat, amit saját két kezünkkel, saját erőnkből építettünk.

A stratégia és cselekvési terv készen áll.