* Atilla lélekfényeknek nevezte élete és uralkodása legfontosabb tapasztalatait és meglátásait.
Joó Katalin gyűjtéséből összeállítva.
Ezen idézetekkel is tisztelgünk Atilla hun nagykirályunk előtt, akinek emlékére szervezzük nagyszabású pünkösdi fesztiválunkat május 27-28-án, és amelyre sok szeretettel várunk mindenkit.
https://noiosszefogas.com/esemenyek/punkosdi-atilla-nap-az-atilla-dombon/
Életem nagy tanulsága, hogy megtapasztalhattam, hogy az erős istenhit, a hűség és az elkötelezettség az ősök tanítása mellett sikerre és győzelemre vezet.
Üstengri minden népnek meghatározza a küldetését. A hun küldetés az összhang megteremtése kelet és nyugat, a lélek és szellem, az ember és a természet között.
Aki megtagadja őseit, szerencsétlenné válik, Üstengri elfordul tőle.
Az istenhit az ember szellemi és lelki összhangjának a meghatározó feltétele. Istenhit nélkül az ember vakon, fegyvertelenül és sánta lovon indul a háborúba.
Üstengri nem találomra adja áldását, az áldás jutalom, azok kapják, akik érdemesek rá.
Aki a jótettek útját járja, rajta van Üstengri áldása.
Üstengri törvénye, hogy minden, ami él, elpusztul, legyen az ember, állat, növény, hegy, tenger, nap, hold, csillag vagy birodalom, de minden, ami elpusztul, idővel újjászületik és újra él.
Üstengri törvénye szintén, hogy a jótett, a jó szándék, áldásként, szerencseként visszaszáll az emberre, a rossztett, a rossz szándék pedig szerencsétlenségként és sikertelenségként.
A borban Üstengri üzenete van életről, halálról és újjászületésről.
A jó szó megerősíti, a rossz szó meggyengíti, a káromkodás összetöri a lelket.
Az összhang megvalósítása Üstengri egyik legfontosabb élettörvénye, az összhang a jó, az összhang hiánya a rossz.
A virágok, fák, állatok, folyók, hegyek beszélnek. Sokat lehet tőlük tanulni. Üstengri üzenetét közvetítik.
Aki megtagadja őseit, szerencsétlenné válik, Üstengri elfordul tőle.
Cél nélkül nincs út, út nélkül nincs cél.
Az igazán nagy győzelmet mindig a lélek útján éri el az ember.
Hit nélkül az út a sikertelenségbe visz.
A hazugság, a hamis vádaskodás, a rosszindulatú rágalmazás pusztítja a nemzetet összefogó lelki szálakat, ezért mindenkor kíméletlen büntetést érdemel.
Az ősök, a szülők és a haza elárulása a legnagyobb bűntett. Bocsáss meg inkább a gyilkosnak, mint a hazaárulónak! A hazaáruló egy undorító kártékony féreg.
Az ősök megtagadása a hazaárulásra nyíló kapu.
Elpusztul a fa, ha szétvágják a gyökereit.
A hun lélek gyökereit az ősök tanítása táplálja.
A hun lélek olyan, mint a sólyom, magasan száll, büszke és céltudatos.
A legnagyobb erő a hit által biztosított lélekerő.
A bátorság a lélekerő, a gyávaság a lélekgyengeség jele.
Az igazság megerősíti, a hazugság meggyengíti a lelket.
Az élet választás. Minden pillanatát a választásod következményei befolyásolják.
Vigyázz a választásaidra, az életed minőségét döntik el!
A változás az élet alapvető törvénye. A fák, a növények állandóan változnak, alkalmazkodnak az évszakokhoz, de a gyökereikkel mélyen a földbe kapaszkodva, megtartják jellegzetességüket és nem változtatják meg fajtájuk természetét. A szilfa mindig szilfa marad. Az ember is a változás törvényei szerint él. Rohannak az évek és változnak a körülmények körülötte. Alkalmazkodnia kell a változásokhoz, de a lelkében nem szabad változnia, kapaszkodnia kell az ősi hagyományok lélekerősítő gyökereibe.
A hun hagyomány követése megerősíti, az idegen szokások utánzása meggyengíti a hun lelket.
A vízben csodálatos életmisztérium tükröződik.
A jó szóra, a jóindulatra a víznek lélekerősítő hatása van, a szitokra a rosszindulatra a víz megzavarodik és lélekgyengítő a hatása.
Ne szennyezd a vizet, élet van benne, ha beszennyezed, megrontod, megölöd és gyilkossá válsz.
A hun regősének, a zene, a tánc, a művészet szín és képvilága, a hun lélek ünnepének a megnyilvánulása.
Az ember gyorsan megtanul beszélni, de nagyon lassan tanul meg hallgatni.
Különböztesd meg mindig a jobbító szándékú ellenérvet, a vesztedre törő ellenséges szándékot; az előbbivel szállj vitába és tárgyalj, az utóbbit utasítsd vissza!
Levegő nélkül nincs élet, szabadság nélkül nincs hun élet.
Csak a meggondolt cselekedet és a vasakarat vezet sikerre.
Ne kérkedj, ne dicsekedj! A kérkedés és a dicsekvés a lelki bizonytalanság jele. A magabiztos lélek mindig szerény.
Becsület nélkül nincs hűség, hűség nélkül nincs becsület.
A hun étel olyan, mint a hun regősének, a hun lélek tükröződik benne.
A hun anya a család életadó, melegítő napja.
A jó feleség a férfi lelki egyensúlyának meghatározó része.
Megerősít, ha szembe úszol az árral.
Aki nem viseli el a sorscsapásokat, nem erősödik meg soha.
Egy uralkodó számára a népe érdeke határozza meg a fontossági sorrendet.
A lélek frissessége csökkenti a test fáradtságát.
Aki elveszti a hitét, kinyitja az életnehézségek kapuját.
Aki gyenge hittel, félve indul a harcba, korhadt faággal kénytelen vívni az acélkard ellen.
A belső elégedetlenség lelki zűrzavarhoz, a lelki zűrzavar családi békétlenséghez, a családi békétlenség pedig gyűlölködő közösségi széthúzáshoz és a nemzet meggyengüléséhez vezet.
Soha ne légy hűtlen Üstengrihez, a hazádhoz, az őseidhez, a szüleidhez! A hűség lelkileg erőssé tesz.
Gondold meg alaposan döntéseidet, de ha döntöttél, ne habozz, cselekedj és győzz!
Minden nagy nép elsődleges feladata, hogy egy biztos lábakon álló összekötő hidat építsen a múltja, jelene és a jövője között.
Az élet harc és harc az élet. Ne add fel soha! Csak az veszít, aki elveszti hitét és elfogadja magában a vereséget.
A harc célja az életösszhang megteremtése.
Az élet örökös háború az egészség, és a betegség, a meleg és a hideg, a napfény és a felhő, a világosság és a sötétség, a szabad élet és a korlátozott élet között.
A hit a harc sikerét biztosító lelki erő.
Minden nép számára a nemzeti lét alapkérdése ugyanaz. Saját maga akar-e maradni és megtartja ősi örökségét, nemzeti azonosságát vagy elfogadja inkább az alávetettséget és feladja önmagát?
A legjobb fegyver a lélek fegyvere.
Kétféle háború van, lelki síkon vívott és csatatéren vívott háború.
A lelki síkon vívott háború eredményesebb, mint a csatatéren vívott háború.
A sólyom nem vadászik szúnyogra és az oroszlánt nem érdekli az egércincogás.
A számbeli gyengeségedet a katonáid lelki erejével egyenlítsd ki!
A csoda a bátrak jutalma.
A belső ellenség mindig veszélyesebb, mint a külső. Soha ne engedd teret nyerni, a végzetet hozza rád.
A legnagyobb siker az életben, amikor az ember minden nehézséget legyőzve megvalósítja gyermekkori álmát.
Soha ne tárgyalj a báránybőrbe bújt sakállal, csak a fegyverek nyelvén beszélj vele!
Nem az a nagy nép, amelynek nagyszámú a lakossága, hanem az, amely tűzön-vízen át hű marad ősi örökségéhez és megtartja nemzeti azonosságát.
Mi hunok létszámra sokkal kevesebben vagyunk, mint a rómaiak, a bizánciak vagy a gótok, mégis erősebbek vagyunk, mert hunok maradtunk.
Aki soha nem harcol, az soha nem győz.
A háborúban azok a harcosok küzdenek a legjobban, akik hisznek az igazukban.
Győztes háborút csak erős hittel vívhatsz.
Csak erős hittel képes a harcos önfeláldozó hőstettek végrehajtására.
Erős hit nélkül nincs győzelem! A gyenge hit vereséghez vezet!
Az erős lélek a panaszkodás helyett megoldja a nehézséget.
A sólyom a Nap madara, a Nappal a hátában támad, a Nap segítségével győzedelmeskedik.
A legyőzött ellenfelet jutalmazd meg a bizalmaddal és tedd szövetségeseddé! Ha visszaél a bizalmaddal, büntesd meg kíméletlenül!
A nagy hadvezér mindig emberséges marad a legyőzött ellenféllel.
A hun harcos az életét kockáztatja, a becsületét soha!
A sólyomlelkű hun számára a becsület egy sziklaszilárd, megmásíthatatlan lelki érték. A rókalelkű bizánci számára a becsület egy alkuba bocsátható, megvásárolható hamis áru.
(Joó Katalin gyűjtéséből összeállítva)
