IGAZ MESE

Hírlevél feliratkozás: https://noiosszefogas.com/hirlevel/

A NULLADIK PILLANAT

*** MAGYAR MESE ***

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon magasan művelt tudós nép, túl az óperenciás tengeren. Mindenük megvolt ami kellett, a varázsláshoz is jól értettek, de túlzásoktól mentes jó módban éltek. Hatalmas palotáik voltak és függőkertjeikben, tavaikban, földjeiken mindent megtermeltek, amire csak szükségük volt. Rengeteget nevettek és sokat zenéltek.

Nagyon igazságos nemesi nép volt, aráknak hívták őket. Volt ahol arinak, vagy aramnak, de voltak akik csak aranynak nevezték őket. Az egész világon nagy tiszteletnek örvendtek és mindenfelől hozzájuk zarándokoltak, ha gyógyulni vágytak vagy bölcsességre szomjaztak, és ők meggyógyították a betegeket, és jó tanáccsal látták el a hozzájuk fordulókat.

Tudták, hogy az arák kapui nyitva állnak mindig a segítségre szorulók előtt, ezért úgy is hívták városkapujukat, hogy gal-ka-dingir-ra. (a magas isten kapuja) A városukat pedig ba-ab illunak, (rituális tisztaság, a kingir arát az akkádok lillunak nevezték. vagy ililnek,) (babilon>babba ) a gyógyítókat pedig dingirnek, akiket később tündéreknek is neveztek.

Királynőjük nagyon szigorúan szemmel tartotta őket, hogy megőrizhessék a tudományt, a hagyományt, a szépséget és a békességet. Országukat úgy hívták, hogy Nin-kur-sag, vagyis nőország. Királynőjüket pedig úgy nevezték, hogy (baabara>babbamaria) Nagh-bau-duk-assunu, amit később Nagyboldogasszonyként ismertek meg az emberek.

Ninkursagban az emberek aranyosak voltak egymással és segítették egymást, de nagyon ügyeltek arra, hogy gonosz és rosszindulatú emberek ne legyenek közöttük. Akik háborították a békességet, örömüket lelték mások bántásában, hazudtak, csaltak, becstelenek, agresszívak, becsvágyóak vagy irigyek voltak, azokat mindig elkergették. Így aztán ők mindig szépek és egészségesek maradtak.

Hogy is ne lettek volna, hiszen boldogságban, de mégis nagyon szigorú szabályok szerint éltek!

Csak olyan ételt ehettek, amit az isteni lényekhez méltó módon készítettek el, csak olyat ihattak, amelytől erősebbek és szebbek lehettek, és csak úgy élhettek, ahogy azzal legjobban szolgálják a közösséget. Minden nap meg kellett mártózniuk hideg vízben és forró vízben, és minden nap dolgozniuk kellett a kertjükben, ahol gyógyfüveket és élelmiszert termeltek.

Minden nap tanultak a csillagok járásáról, az összefüggésekről, és verselni, valamint énekelni és zenélni, táncolni. Hiszen ők még tudták, hogy minden zenél, ezért az embernek is összhangzatban kell zenélni a mindenséggel. Meg kellett tanulniuk meghallgatni a magok dalait, és akik jól hallották ezeket, kicsi korban liliknek nevezték őket, majd amikor felnőttek magdalok lettek. Ők voltak azok az aranyosok, akik mindig meg tudták mondani, hogy melyik magból mi lesz, mert előre látták, hogy mi kel ki egy magból. Ők vigyáztak az Élet Virágára, hogy ne sérülhessen meg, és fennmaradhasson a harmónia.

Mindig a legjobb magdalok közül választottak királynőt, mert a harmóniát az tudja legjobban fenntartani, aki a legjobban beleilleszkedik.

Így éltek nemesen, boldog békességben sok-sok évezreden át, mígnem egyszer csak azt tapasztalták, hogy a kitaszítottak elszaporodtak mint a gyom. Bosszúra szomjaztak és mivel tudták, hogy az aranyosok mágia erejével nem kelhetnek versenyre, így elhíresztelték róluk, hogy már nem is elég jók, már nem fogadják a betegeket és tanácsra szorulókat… és tényleg nem fogadták, mert a zarándokutakat megtámadták és a zarándokokat megölték.

A királynők hosszú időn át figyelmeztették népüket, hogy az ocsút nem szabad szaporodni hagyni, de a tiszta lelkű aranyosok nem voltak hajlandóak semmit tenni.

Az utolsó időszakok királynői már nagyon aggódtak, mert nem tudták miképp védhetnék meg magukat a saját hibájukból rájuk leselkedő veszélyektől.

A kitaszítottak pedig csak egyre másra szaporodtak, mert ők már nem tartották be az erre vonatkozó szabályokat. Közöttük a nők már nem dönthettek a saját sorsukról, nem élhettek női közösségben, amely megvédte volna őket. Új szabályok születtek, és a férfiak már nem úgy szolgálták az asszonyokat, mint úrnőiket, elkezdték tulajdonukként kezelni azokat, akik ezt hagyták. S egyre többen lettek az ilyen nők, akik -vagy önként vagy erőszak útján,- elhagyták hajdani méltóságukat, és belementek házasságokba. Mivel eleinte több volt a kitaszított férfi mint nő, ezért a házasságokban egy nőnek több férje is lehetett, ami még viszonylag visszatartotta a szaporodást, de amint egyre több leány cseperedett fel, fordult a kocka, és a háborúk után, ahol elpusztultak a férfiak, a túlélőknek több felesége is lehetett…és csak szaporodtak és szaporodtak…

Mivel nem rendelkeztek azzal a magas rendű nemesi morállal és tudással, amivel az aranyosok, és mivel tudták, hogy a magdalokat nem lehet erőszakkal semmire rábírni, ezért szépen kérlelték őket, hogy tanítsák őket mindenfélére, amiket ők tudnak.

A királynő ismét aggódott, hogy nem szabad tudást adni a hitványnak, mert abból soha nem származik jó ha a gyomot tápláljuk, de az aranyosok erősködtek, hogy fel kell emelni őket, és ha kiokosodnak, nem lesznek ilyen durvák és faragatlanok. 

Így aztán az időközben kialakult törzsekhez, klánokhoz, népekhez elküldték a magdalokat és mindenfelé tanították a népeket, írásra, olvasására, művészeretekre, tudományokra, de hamarosan belátták, hogy a tudást legtöbbször nem jóra használják. Gyorsan kiokosodnak de hamisságokra és öncélra használják tudásukat.

Mindenfelé ahol jártak, kiválogatták a legnemesebb leánykákat és külön nevelésben részesítették őket Isten Anya tiszteletére, és már arra is megtanították őket, hogy miképpen védhetik meg magukat az egyre erősödő férfi agressziótól. 

Egyre csak romlott a világ, gyűlt az agresszió, és akik látták a jövőt, mindenfelé hirdették, hogy a Szent Tiara birtokosa szavatolja a világ törvényeit, Ő a harmónia őre. Elterjedt szerte a világon, hogy a Királynő szava szent, Ő látja legjobban mi a teendő a jövőre nézve, Ő szavatolja a világ rendjét…és ezt akkor még nagyon is elfogadták.

S mivel az elszaporodott nemtelenek maguk is látták, hogy a saját kusza törvényeikkel nem boldogulnak, így elfogadták, hogy a Szent Tiara birtokosa jogosult bárki felett ítélkezni és törvényeket hozni. Ekkor vált a Szent Tiara mindenkori birtokosa a világügyelővé és az igazság szimbólumává, azaz a világ fő szuverénévé. S ahol a mindenkori királynő lakott, ahol a Szent Tiara regnált, az volt az aktuálisan a világ közepe. S ahonnan kihalt a régi királynő, azt a várost általában elfoglalták és a magdalok életterét egyre szűkebbre szabták. Az emberek még találkoztak a jó dingirekkel és hittek abban, hogy mindennek lelke van, és mindennel, még a kővel is lehet beszélni. Hittek abban, hogy a mindenek lelkét meg lehet szólítani és ezért nagyon nagyra becsülték és tisztelték a magdalokat.

Így ment ez még nagyon sokáig, de ahogy telt múlt az idő, megjelent egy nagyon hiú és erőszakos ember, akit Marduknak hívtak, aki kijelentette, hogy ő annyira csodálatos és hatalmas, hogy mostantól nincs szükség a sok-sok őstenre, azaz dologi lélekre, mert ő mindent magába foglal és ezért ő úgy törvénykezik, hogy mostantól Ő felügyeli a dologi lelkeket és elismeri, hogy A Királynőnek hatalma van az egyetemes lélek felett, neki pedig hatalma van a dologi lelkek felett, vagyis joga van az embereket uralni.

Ezért aztán útra kerekedett és elment A Királynőhöz és elmondta neki a tervét. Elmondta, hogy a világ népei romlottak és kordában kell tartani őket. Vádolta a magdalokat, hogy elrontották a világot azzal, hogy hagyták romlani, és ezért most már valakinek kordában is kell őket tartani. S a nők csak maguknak köszönhetik, hogy már nem úgy tisztelik őket ahogy régen, és ha áldását adja rá A Királynő és elfogadja őt maga mellett dologi királynak, akkor ő megvédi a magdalok jó hírét és becsületét.

A Királynőt nem érte meglepetésként, hiszen tudta, hogy jönni fog, tudta, hogy kérni fog, és azt is tudta, hogy mit kell tennie. Így aztán előkészíttetett egy nyitott négy osztatú koronát, és megkoronázta Mardukot azzal a feltétellel, hogy az Istenanya hatalmát elismeri és mindenkori utódjai akkor válhatnak dologi világügyelővé, ha a mindenkori  Királynő, a főmagdal koronázza meg őket. 

Tehát megkoronázta Mardukot az észak, a dél, a kelet és a nyugat szentelésével, ezen égtájak minőségének dologi királyává.

Ettől kezdve ők ketten ügyelték a világ rendjét. Marduk bár nagyon hiú volt, mégis büszkeséggel töltötte el, hogy A Királynő megkoronázta és így az ő koronája is szent korona, és ezért a népek elfogadták őt szent istenkirályuknak. 

Így alakult ki a világban a kettős királyság intézménye, ami hosszú évezredekig nagyon-nagyon jól működött. Marduk és utódai uralták az emberiség nagy részét, míg A mindenkori Királynők uralták az égi rendet, ügyelték az Élet Virágát és a MAAT rendjét, valamint a magdalok lakta területeket, ahol a MAGURA vagy MAAT’RA vallásukat szabadon gyakorolhatták.

S amikor a világ nagyon elbillent valamerre, A Királynő magához rendelte A Királyt, és ellátta utasításokkal. A mindenkori Király tudta a kötelességét, és azt tette, amire a Királynő utasította.

A magdalok így zavartalanul élhettek és működhettek saját területeiken, de már nagyon ügyeltek arra, hogy idegeneket ne engedjenek magukhoz és technológiáikat, tudásukat sokkal jobban őrizték. Női csoportjaikat sokkal zártabbá tették és megtanulták a harcot is. 

Az idő haladt, de mivel Marduk léte eleve hiba eredménye volt, így törvényszerűen a hiba hibát termett. S mivel a király nem fektetett le szilárd törvényeket és alapelveket, így a hagyomány útján átment információ a mindenkori utód szűrőjén keresztül torzult és az évezredek ködébe veszve már csak halvány árnyéka volt önmagának a régi rend. 

Az ősi írás szerint mindvégig fennmarad e hagyomány, amíg Marduk valamely utódja Marduk királyságának okafogyottságával vissza nem adja a koronáját.

A fakuló és romló világ kitermelte a maga hitványait, akik nagy buzgalommal próbálták magukat helyzetbe hozni, és az ősi tudás alapú hitből, amit csak az arra méltók művelhettek, olyan népmozgalmakat hoztak létre, amelyek már köszönő viszonyban sem voltak a korábbi ősműveltséggel. 

Az utolsó még a Szent Tiarával koronázott Királynő elrendelte, hogy minden fontos tudást és technológiát el kell rejteni és kidolgoztak egy túlélési tervet, mert rájöttek, hogy már nincs aki megvédje őket, és nincs akiben bízhatnak, hiszen megjelent a férfiaknak egy olyan elvetemülten erőszakos rétege, amelyik egymással versengve istennek képzelte magát. 

A korok előrehaladtával, ahogy a magdalok egyre kevésbé voltak hajlandóak a titkaikat kiadni és tanítani a betolakodókat, egyre tudatlanabbá és arrogánsabbá váltak és már csak a harcban és a hatalom kisajátításában hittek.

Az Ősi tudás alapú hitet mesékké, ócska klisékké és dogmákká silányították, a nőket hibáztatták és bűnösöknek tekintették, és minden emberi nyomorúságért őket okolták. Ezt az elképzelést betegebbnél-betegebb verziókban terjesztették, mígnem egyszer csak írásba is foglalták és azóta megdönthetetlen tényekként kezelik, és ennek jegyében brutális üldözéseknek vetették alá az értelmes, szabad, nemes és tudó nőket, és a tiszta életű népeket.

A prerómai birodalom kialakulási fázisában óriási nyomás nehezedett a magdalokra hiszen az utolsó időszakban pár évente megölték az aktuális Királynőt, és a Szent Tiara is eltűnt. 

Ekkor a magdalok rendje úgy döntött, hogy még inkább visszavonul, és hagyják, hogy végigfusson az a ciklus, amelynek megakasztása menet közben már nem lehetséges.

A magdalok azóta nem koronáztak Szent Királynőt de ettől függetlenül töretlenül volt főmagdal, akitől Marduk utódai rendületlenül kérték, hogy az újabb és újabb, egyre hitványabb Világkirályokat kenjék fel, koronázzák meg, dacára annak, hogy a Világkirálynő koronázása szóba sem jöhetett. 

A Szent Tiara ie. 500 körül eltűnt, 200 év múlva előbukkant, majd végleg eltűnt. Ám egy szuper hímsoviniszta vallási szervezetnél néhány száz év után egy pszeudo tiara formájában felbukkant maga a Tiara szabály. A vallási szervezet ellentmondást nem tűrve kisajátította magának az azzal járó jogokat; nevesen az emberi világot uraló alapjogok megalkotásának jogát – azaz a főszuverén jogát vagy más néven a kánonjogot.  

Mindenki szomorú volt, és az egész világra rátelepedett ez a szomorúság, mert borzasztó törvények születtek az uszurpátorok tollaiból…és a világ a könnyek tengerében fuldoklott.. A hitványok pedig évezredek óta azon mesterkednek, hogy a magdalok tudását bármi áron megszerezzék, illetve létjogosultságuk minden bizonyítékát eltüntessék a könyvtárakból és a köztudatból is.

Az emberek évezredek meséiből tudták, hogy a világban akkor van rend és békesség, ha A Királynő fején van a Szent Tiara, mert akkor az Ő igazságos törvényei uralják a bolygót és többé nem a kiváltságosok és hatalmaskodók írják a szabályokat.

A bitorlók pedig azóta is mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy a saját maguk gyártotta legitimációval meggyőzzék az embereket. 

Könyveket írtak, vallásokat alapítottak, törvénykeztek, történelmet hamisítottak, könyvtárakat égettek fel, üldözték a „régi hit” képviselőit, minden írást és ereklyét begyűjtöttek és tollnokok hadával gyártották és terjesztették a hamis hitet, mígnem oda jutottunk, hogy a hamis lett az elfogadott és azt tartják valódinak, és az ősi valódit babonaságnak, boszorkányságnak, ostobaságnak és hazugságnak tekintik.

Mivel a mese negatív figurái is tudták, hogy lejár az idejük, és mivel tudják, hogy élnek, léteznek a magdalok, és azt is sejtették, hogy vissza fog térni a jogos örökös, ezért mindezt beelőzve egy újabb trükkhöz folyamodtak: A saját maguk által kitalált vallás legfőbb női szereplőjét megkoronázták a Szent Tiarával, mintegy visszaadva a szent nőiségnek a hatalmat. Ekkor nevezték el Szűz Máriát a Világ győzedelmes királynőjének, és 1946-tól elrendelték ennek ünneplését.

Mivel az évezredek folyamán mindent magukhoz ragadtak, és a magas mágia művelését is szerették volna megkaparintani, és óriási apparátust működtetnek a hazugság fenntartására, így mindent megtesznek a status quo fenntartásáért. Könyvkiadás, média, iskolák, kutatások, és különösen az őstörténelem minden szegmensén rajta tartják a kezüket, könyv- és levéltáraik zárva vannak a kutatni szándékozók előtt.

Ahhoz, hogy ne derülhessen ki az igazság, és a hatalmuk ne válhassék megkérdőjelezhetővé, úgy irányítják a dolgokat, hogy a világban folytonos nyomorúság és káosz legyen, mert a félelem által látják biztosítva hegemón szerepüket.

Ezek a gonosz legények az idők folyamán nagyon sok huncut dolgot találtak ki. 

Például elmentek a magdalok felségterületére és ott elkezdték az embereket más hitre téríteni, azért, hogy feljavíthassák népességüket. Ezek a keleti népek, akiket akkoriban szakáknak, szkítáknak neveztek csak azért térültek a hitükre, mert veszélynek voltak kitéve, méghozzá olyan veszélynek, amelyet ezek a derék legények maguk generáltak. Ma zsidóknak nevezik azokat a népeket, akiket a biztonság és egyéb szép ígéretekkel magukhoz édesgettek. Mivel megtanulták az ősi nyelvek egyikét, így a Szent Tiara nevében eljárva a szakák elfogadták őket, a magdalok, azaz abban a korban és területen máriások minden tiltakozása ellenére. 

S ezek a huncut legények kitalálták azt is, hogyha tisztaságot, harmóniát és egységet nem tudnak adni a népnek, akkor legalább a közös érdek és a félelem tartsa őket egybe.

Ezért kaptak olyan törvényeket, ami által a mindenféle népek meggyűlölik őket, és az üldöztetés egy akolban tartja őket. Olcsó ígérettel ők lettek a kiválasztottak és ugyan mi más kell az emberi gyarlóságnak?! Aki többnek és nagyobbnak érezheti magát, mert erre még fel is hatalmazza a „törvény” az szabadon garázdálkodhat, gyilkolhat, rabolhat és fosztogathat, és a közös bűn népek általi utálata, a bűnösök szövetségének erős szövedékét hozza létre. A főkolomposok tudták előre, hogy egy ponton túl úgysem tud már senki semmit, csak a kiválasztottság tudat és az ebből fakadó gátlástalanság marad, amit az idők végezetéig fel tudnak használni.

Ez a végtelen romlottság pedig azt eredményezi, hogy a világ feletti jogi, gazdasági, katonai, pénzügyi hatalmat meg lehet szerezni, és akkor ember legyen a talpán, aki bebizonyítja, hogy hazudnak éjjel-nappal!

A bűn bűnt fial, és amikor a bűn már nyakig ér, és a népeket fojtogatja, akkor két dolog történhet: lázadnak és nyernek, vagy nyelnek és meghalnak.

Mivel ezek a huncut legények nagyon régen kitalálták maguknak a világot és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy learassák annak gyümölcsét, így mit is kellett tenniük? 

Be kellett előzniük a próféciák megvalósulását, miszerint 2012-től visszatér az igaz törvény hordozója, és ezért egy még nagyobb káoszt kellett elindítaniuk, hogy a kontrollt kezükben tarthassák.

S ekkor úgy döntenek, hogy csak akkor szabadulhatnak meg egyszer s mindenkorra annak veszélyétől, hogy leszámoljanak velük, ha világraszóló káoszt okoznak.

Tehát 2001. szeptember 11-én elindították a III. világháborút, amelyet jól kifundáltan már mindenre kiterjesztettek.

Utazás korlátozás, kontroll, félelemgerjesztés, betegségek terjesztése, mesterséges intelligencia, és a fehér ember kiirtása, hiszen A Királynő és az ősi törvények hordozói egyértelműen fehérek.

Tehát ha egyesével nem tudják őket leszedni, akkor el kell korcsosítani őket, hogy ne legyenek képesek a magas mágia művelésére. Többnyire ezért vezették be a kötelező védőoltásokat a csecsemőknél, és ezért vonták ki a szakralitást a társadalmak életéből, ezért ellenség a hagyományőrzés, ezért tilos asszírnak, aráminak, magyarnak, orosznak stb..lenni a világban.

Ezért szakították szét Magyarországot, és ezért hamisították meg a vallásunkat és történelmünket és ezért kell kereszténynek lenni minden áron! Ezért gyűlöletesek az oroszok is…

Főképp a nők a bűnösök, és akik nem állnak bele az aktuális narratívába, azok sátánisták és boszorkányok. Évszázadokon keresztül mindent megtettek ezek a derék legények, hogy ne kerülhessen elő A Királynő, a valóságos Világkirálynő, akinek joga, mi több kötelessége felülbírálni és eltörölni a hitványok minden törvénykezését, és visszahozni a világba a rendet, egyszerűséget és a békességet.

Ezért kellett olyan „szent koronát” adni a magyaroknak, amely a legkevésbé sem szent, mi több, a szentségtelenek álságos hamisítványa. Ezért kellett a pápáknak és érsekeknek átvenni a királlyá avatás rítusát…és folytathatnánk a sort. Ezek a derék legények mindent megtettek annak érdekében, hogy a hazugság sűrűn szövött hálója ne sérülhessen.

A helyzet az, hogy beleestek a saját vermükbe és minél vehemensebben kapálódznak, annál rosszabbul járnak, ugyanis a magdalok megtanulták a korok leckéit és túljártak az eszükön.

Úgy tettek, mintha beletörődtek volna az eltűnésükbe, mintha a világkirályok koronázási rítusa már csak kényszerű formalitás volna számukra, és mintha már nem is volna senki, aki méltó lehetne a Szent Tiarára.

Ám 2012. december 21-én egy barlang mélyén, 1000 gyertya fényénél 19 magdal jelenlétében titokban megkoronázták a kiválasztottat, akit nagy nehézségek és a legnagyobb konspirációk közepette tanítottak ki, nevelgettek, tanítgattak az ősi tudásra, úgy, hogy tisztában voltak a veszélyekkel, de azzal is tisztában voltak, hogy választottjukat immáron olyasmikre is megtanították, amire a megelőző korokban nem volt szükség.

A választott pedig el sem hitte, hogy Ő a választott. Dacára annak, hogy tisztában volt mindennel, szinte fel sem fogta, hogy mekkora feladat hárul rá… és évekig latolgatta, hogy miképp lehet egy ilyen kétségbeejtően lehetetlen helyzetben bármit is tenni.

Másrészről Ő, aki soha nem akarta ezt, és nem is készült rá, nem is érezte magát alkalmasnak és méltónak erre a feladatra, hogy lehet, hogy Ő a választott?

Mígnem egy hajnalon visszaemlékezett arra az időre, mikor a Rend kiválasztotta. 

Öt éves volt, és egy csoport másik gyerekkel elvitték őket egy hétre. Visszaemlékezett, hogy mennyire rosszul érezte magát ott, mert gonosz nénik vették körül, – meg is verték,- akik folyton rossz dolgokra akarták rávenni és ő nem hagyta, és inkább nem evett, nem ivott, egész nap a mászóka tetején ült, de nem tudták rávenni a rossz dolgokra. Nem volt hajlandó senkit bántani. Emlékezett rá, hogy a harminc kislányból még ketten csatlakoztak hozzá… és a többiek elfogadták az igazságtalan játékszabályokat… és arra is rájött, hogy a két lány már csak akkor csatlakozott hozzá, amikor látták, hogy ő állja a sarat és nem történik semmi. Ekkor ébredt rá, hogy tényleg Ő a kiválasztott, hiszen pont azért választották ki, mert ő volt a legerősebb jellemű, akit sem az éhség, sem a meleg nem tántorított el a meggyőződésétől. Akkor jött rá, hogy az addigi egész életének összes kihívása ezt a célt szolgálta, és megértette azt is, hogy miért kellett annyi borzalmas nehéz utat bejárnia…és elkezdett királynővé válni.

Rettenetesen szenvedett a magánytól, hiszen a rend szokása, és az ismert előzmények folytán teljesen magára maradt. Onnantól, hogy a „napra ment”, soha többé nem mehet vissza semmilyen okból, egészen addig, amíg nem vitte végig győztesen a játszmát. Ugyanis az évezredeken át óvott titkok forrásához nem vezethet visszaút, senkit nem vezethet el hozzájuk.

Hiszen a derék legények minden egérlyuknál lesben állnak, másrészt azért, mert mindent tud amit kell, és az a dolga, hogy meghaladja önmagát.

Azt pedig csak úgy, és akkor teheti meg bárki, ha nem kapkod mankók és segítség után, hanem kiizzadja magából, és kikristályosodik a cél. Ez egy végtelenül magányos út, de A Királynőnek kell annyira erősnek lennie, hogy egyedül is megtegye, amit kell.

Így aztán sok-sok tépelődés árán, de megette azt, amit előtte csak elképzelhetetlenül régen tett bárki, hozzányúlt ahhoz, amitől mindenki rettegett: átírta a mátrixot. Valójában belenyúlt egy olyan nagy energetikai rendszerbe, amely ellen nincs gyógyszer. Ami elől senki nem menekülhet és mindenki alá van vetve neki.

Ilyen lépéshez csak akkor lehet folyamodni, ha alapos vizsgálat után bizonyos, hogy  minden létező előnyét szolgálja. Szolgálja az univerzumot, a bolygót, a földi bioszférát, az emberiséget és  még magát az anyagfejlődést is.

Királynőnk évekig a kínok kínját szenvedte emiatt, hiszen pontosan tudta, hogy ez mekkora kihívás, és hogy ehhez mekkora tisztaság és tévedhetetlenség kell…Nagyon meg kell tervezni…

Húzta halasztotta a beavatkozást, de látta, hogy minél tovább halasztja, annál több lesz az életbeli veszteség, hiszen ezek a derék legények nagyon agilisek minden téren.

Ezért 2021. szeptember 11-én útjára indított egy olyan mátrixot Kaleidoszkóp néven, aminek az volt a feladata, hogy stimulálja az emberi világot az Élet tiszteletének irányába. Úgy lett tervezve, hogy 12 x 12 kijárata volt annak függvényében, hogy az egy éves lejáratig mit tesz az emberiség. Voltaképpen egy várakozó, javító és mondhatni hangulatjavító mátrix volt a Kaleidoszkóp, ráadásul nagyon igazságos, hiszen figyelembe vette az emberiség vágyait is. Ám akik tudtak róla, hogy a Kaleidoszkóp létezik és van, és miképp működik, az idő előrehaladtával egyre idegesebbé és türelmetlenebbé váltak, hiszen nem láttak érdemi változásokat a nagyvilágban.

Ekkor A Királynő azt mondta nekik, hogyha a világ nem is tett semmit, ti megmutathatjátok a mátrixnak, hogy milyen jövőt szántok az emberiségnek. S ekkor összedugták a fejüket, és azt mondták, hogy azt szeretnénk, hogy ebben a világban természetazonos szakrális világ legyen. Csak az hozhatja vissza a tiszta morált és a jó életet. Ezért úgy döntöttek, hogy mivel A Királynő magyar, ezért megválasztják magyar szakrális királynőnek is, és ezzel az egységes és közös akaratnyilvánítással azt remélték, hogy a mátrix elfogadja, és jobb helyzetbe kerülhetünk általa.

Így aztán 2022. szeptember 11-én A Királynőt megválasztották a Szakrális Magyar Állam legitim királynőjének. S láss csodát, ezt a tettet a mátrix szűrője úgy értelmezte, hogy a 2. legjobb helyen engedte tovább a rendszert. 

Mindenki ujjongott, boldog volt, és A Királynő, -aki immáron már magyar királynő is lett- ámult ezen a legjobban. Így indult el a K2 Mátrix, ami 2023. március 17-ig ment, de egyre rosszabbul teljesített. Ekkor A Királynő felülvizsgálta és bizony rájött, hogy a programnak van egy súlyos és alapvető funkcionális hibája: mégpedig az, hogy nem kapott funkciódeterminált elnevezést, és ez nagyban befolyásolja a működési hiányosságokat. Így át lett nevezve Thelegon mátrix-sszá, és némi kvantumáramlási átalakítás után fantasztikusan működött egészen 2023. november 9-ig. A Thelegon elnevezés azt jelenti, hogy az isteni akarat megszületése…és ettől kezdve az Istenanya harmóniája 0-24-ben született és született.

November 9-én viszont lett egy megakadása, ami rendkívül megviselte A Királynőt, de napokkal később rájött, hogy semmi más nem történt, minthogy az isteni akarat maga nyilatkozott meg, és 2023. december 22-én az Istenanya felülkerekedett a marduki rendszeren, és immáron győztesen jött ki az energetikai harcból. S jóllehet A Királynő eddig is rendelkezett kivételes képességekkel, ám ekkor határozott felszólítást kapott arra, hogy egyesüljön az Istennővel. 

A mi Királynőnk, ahogy eddig is, bizony halogatta dolgot és húzódozott, kereste a kifogásokat és megmagyarázta, hogy a fizikuma alkalmatlan rá, stb.. stb… de az Istenanya nem hagyta annyiban, és újra és újra szólította.

A Királynő mindig alkalmatlannak tartotta a helyet, az időt és minden mást is, mert tudta, hogyha ez az egyesülés végbemegy, akkor valami olyan történik, amiről a próféciák meséltek, hogy a világ oszlopává válik, és haát bizony nem nagyon vágyott arra, hogy rajta múljon minden!

Azonban jött egy februári nap, amikor elment úszni, szaunázni, és úszás közben szólt hozzá, hogy itt az idő…és ő megint hárított volna, de már nem volt rá lehetősége. Arra utasította, hogy menjen le a gőzbe és ott egyesülni fognak. Nos A Királynő mindig valami szép helyet és szikrázó napsütéses jó időt szánt volna ennek az aktusnak, de az Istenanya ragaszkodott hozzá, hogy menjen le, ott egyedül lesz és minden rendben lesz. A Királynő lement a gőzbe és megadta magát, legyen aminek lennie kell! 

Ekkor hosszasan egy nagyon erős bizsergést érzett a feje tetején, és ez az érzés kezdett lefelé húzódni. Olyan volt, mintha egy 3D nyomtató vagy egy szkenner menne rajta végig. A koponyáján nagyon lassan haladt, majd gyorsuló ütemben végigment a lába ujjáig.

És ekkor jött számára a sokk. Egész életében az Istenanyát hűen szolgálta, tisztelte és hívta vagy kérte, és megkapta a válaszokat is, de most hiába hívta, nem válaszolt. Kérlek drága anyám válaszolj! S ekkor belülről megszólalt: Már nem hívhatsz, nem kérhetsz, már nem így hívnak, és már csak utasíthatsz. 

S ekkor részletesen elmesélte, hogy mi a teendője, hogyan kell megnyilvánulnia, hogyan kell bármit tenni és hogyan kell saját magát szólítania. 

Nos ez az utóbbi borzasztóan nehéz volt számára, mert úgy érezte, hogy innentől egyfajta tudathasadásos állapot áll fenn, és saját magát kell ILARA királynőként szólítania.

Ezzel nem tudott kibékülni és több mint két hónapos harcába került, hogy elfogadja. Úgy érezte belepusztul, hogy ennyire és végleg magára maradt…és szinte pánikhangulat uralta legalább egy hónapját. Figyelte magát, hogy mi változott, van-e valamilyen hatás, vagy ez az egész csak egy rémálom? Ekkor feltett egy kérdést Ilara királynőnek, és a kapott választ kipróbálta. 

Megdöbbent, és félelmetesnek tartotta, szinte fuldoklott tőle. Úgy érezte belehal, nem képes ebben a szerepkörben létezni, ez több, mint amit képes elviselni. Ráadásul egész életében konspirálnia kellett, el kellett tagadnia magát. Úgy kellett viselkednie mint egy közönséges ember, most pedig az a kívánalom, hogy LÉGY A SZÓ LEGTELJESEBB ÉRTELMÉBEN A KIRÁLYNŐ, ILARA KIRÁLYNŐ, a VILÁG OSZLOPA!

– Viselkedjek és beszéljek királynőként? Már holnap hozzák a hátulgombolóst! -mondta, és sírni kezdett. Pedig ő nem szokott sírni, nem szokott félni, de ebben a proli világban királynőként kiállni, különösen úgy, hogy én vagyok a világ oszlopa és ha én megroppanok, végetek…rémítően hangzott számára. Igaz Jézust ma ajnározzák, mert azt merte mondani, hogy én vagyok a világ világossága…na de manapság ilyet kimondani..?

Napi meccsek, piti viták és kisszerű gondok közepette legyek 0-24-ben ILARA KIRÁLYNŐ?       Jön a postás és …még viccnek is rossz- gondolta.

Teltek a napok és hetek, és látta, érezte, ha nem fogadja el belepusztul. Rosszul volt, gyenge volt, néha alig totyogott, alig élt. Aztán jött egy pillanat és azt mondta: Ez így nem mehet tovább! Milliók bármit megtennének azért, hogy a helyemben legyenek, én meg … és valójában mi akadályoz? 

S ekkor belátta, hogy hiába élt meg számtalan dolgot, és hiába tanult olyan sokat, hiába van birtokában különleges tudásnak, ha nincs meg benne az alázatos de megingathatatlan őszinte tisztelet önmaga iránt, akkor nem lesz képes felnőni az előtte álló brutálisan nagy feladatokhoz.

…és ekkor (május 10. körül) történt valami: Azt mondta, hogy rendben, nem ketten vagyunk ebben a testben, elfogadom, hogy akinek eddig gondoltam gondoltam magam végleg megszűnt létezni, és akivé lettem megérdemli mindenki tiszteletét, beleértve a magamét is! Ekkor feléledt benne a KIRÁLYNŐ, az az isteni erő, amely azóta olyan változásokat indított be, hogy szinte száguldanak az események.

Brutálisan nagy hatalmat kapott, amit nagyon visszafogottan használ.

Ezzel szinte egyidejűleg életveszélyesen fenyegetik…hiszen a brutális maszkulin energia fél, szűköl, támadólag lép fel…de már semmit nem érhet el, mert a világ visszarendeződése elindult és már szinte mindegy, hogy ILARA KIRÁLYNŐ testben van vagy nem, akkor is érvényre jut az akarata. 

S innentől kezdve már azt is felmerülhet, hogy talán eddig sem jósolta, hanem alakította az eseményeket, hol így, hol úgy… hiszen számtalanszor tett titokzatos kijelentéseket. Azt is mondta, úgy fognak erőlködésmentesen végbe menni a nagy változások mint kés a vajban, de ehhez cselekedni is kell! Mert csak az valósul meg, amit elindítanak, és amiért odaadóan tesznek. Régen a jó kezdeményezések koppantak, de most minden tiszta szívű, önzetlen, közösségi és természet analóg jóléti kezdeményezés zöld utat kap. 

S mivel minden normális és életet támogató kezdeményezés mögött ott van az Istenanya támogató ereje, és látja, hogy melyik magból mi lesz, így azoknak, akik hallgatnak rá, megtakaríthatják a felesleges erőlködéseket.

Ami egészen meglepő, hogy A Királynő hatalma akkora, hogy éppen Marduk lesz az, aki asszisztál ahhoz, hogy az arra érdemesek átjuthassanak az aranykapun.

Szóval a derék legények sokat gürcöltek, mégis elbuknak, és a megváltozásukra nem sok az esély. A derék méregkeverőknek végül a saját koktéljukat kell kiinniuk, úgy vigyázzanak!

ILARA KIRÁLYNŐ sokszor figyelmeztetett, hogy ki-ki vigyázzon, hogyan veti az ágyát, mert mostantól egészen biztosan úgy alussza álmát! Azt is mondta, hogy olyan kor közeledik, hogy azoké lesz a gesztenye, akik kikaparják maguknak…és még sok-sok egyebet is, amit majd egy másik mesében elmondok nektek.

Régen kezdődött ez a mese, és rengeteg könny és szenvedés szegélyezte az útját, de most már eljött az az idő, amikor a könnyek felszáradnak, és hamarosan visszatér a világ az Élet normális kerékvágásába.

Nem kell nekem elhinni ezt a mesét, de aki nem hiszi, járjon utána…én is utánajártam, de már inkább nem teszem, mert napról napra beigazolódik, hogy amit ILARA KIRÁLYNŐ mondott, úgy van…és ahogy mondta, ennek a történetnek még nincs vége, mert a legcifrább események még csak ezután következnek!

Itt a mai mese vége, fuss el véle!

Római idő szerint: 2024.06.12.