Szutor Erzsébet írása
Gyakran látok erdei sétáim, futások közben sólyom madarakat, (ezen a területen vándorsólymok fészkelnek helyenként) talán mondhatom, hogy már egész jó „barátságban” vagyok Velük, mindig örömmel tölt el a jelenlétük. Gyakran kapok olyan jeleket általuk, amik az élet különböző területein támogatást jelentenek számomra.
2023. február 13. déltájban mentem ki futni az erdőbe. Tudom és tapasztaltam is, hogy télen, november és február között nem repülnek a sólymok. Hogy költeni mikor szoktak, azt sem nagyon tudom. Nem is nagyon láttam november óta Madarat, csak néha-néha távolból a hangjukat hallottam. Hiányzanak már ilyenkor nagyon.
Most azonban még alig értem el az erdőnek azt a részét, ahol gyakran jelennek meg a Madarak, már messziről hallottam a „kurrogásukat”, először egészen halkan, távolról, majd egyre közelebbről hallatták hangjukat. De Madarat nem láttam. A hangok pedig erősödtek, sűrűsödtek, és kifejezett érzésem volt, hogy valami fontos és örömteli dolgot akarnak közölni. Már nagyon kíváncsi voltam, miért nem mutatják magukat, csak szólongatnak. Akkor már meg is álltam, elmondtam egy imát TeIA-hoz – nagyon nagy volt az öröm és hálaérzés bennem, hogy újra találkozok kedves Madaraimmal. Ha csak a hangjukat hallom, már boldog vagyok.
De akkor végre fölém szálldostak, egészen közel, ennyire közel még soha nem jöttek hozzám. Egyik Madár még le is szállt a fa tetejére, közvetlenül előttem. Aztán a másik is, az út másik oldalán. Hol repültek, hol leszálltak körülöttem, és közben örömteli kurrogó hangot hallattak. Úgy számoltam, hárman vannak. Aztán egyszer csak megláttam, hogy kettő Madár köröz fölöttem, az egyik nagyobb, sötétebb színű, a másik egy sokkal kisebb, világos barnás színű fiatal Madárka.
……………(itt most nem írom le a reakciómat…) …….
Hála, hála, hála.
Hát… ezt akarták mutatni: KIREPÜLT A MADÁRKA!
Sokáig körözött még az Anyamadár és „Fiacskája” – „Leányocskája”(?) fölöttem, míg végül egyenesen a Napba repülve(!) távoztak. A Nagy Madár a Napba, a fiatalka meg az erdő felé, a fák között tűnt el.
NAPMADÁR!
Teljesen lenyűgözött a jelenés, azóta is a hatása alatt vagyok.
…………..
De nem ért itt véget a történet, mert hazaérve – éppen a magyarság hitvilágát már hetek óta tanulmányozom újra (a könyvírás kapcsán), – és ahogy kezembe vettem Badiny Jós Ferenc könyvét, „véletlenül” éppen azon az oldalon nyitottam ki, ahol a szkíta Aranyszarvas, Csodaszarvas és a Napmadár képe látható, és a lehetséges magyarázat arról a szkíta aranykincs szimbólumról, ahol a Napmadár karmai közt tartva felemeli az elgyengült Csodaszarvast.
Bizonyára ismerős ez mindenkinek: Hatalmas, csodásan kimunkált koronás NAPMADÁR tartja, emeli fel a gyengélkedő koronás-agancsos gímszarvast. (Szkíta aranykincs, szerencsére az Ermitázsban van, nem Kijevben – mert ott is sok-sok szkíta kincset „őriznek”)
A sumír és szkíta hagyomány szerint az Istenanyának van egy Hatalmas Madara, TUR-UL, amely az erejét vesztett Napot – mert a csodaszarvas a Napot tartja koronájában – a feltámadásra segíti.
Ugyanitt írja B.J.F., hogy eszerint a hagyomány szerint:
„Az pedig nem véletlen, hogy az istenes szkíta társadalom termelte ki azokat a kiválasztottakat, akik a „gyengülések” idején Isten felé fordították az emberi lelkeket. Ma „vallásalapítóknak” nevezi őket a profán történelemszemlélet. De pozitív valóság az, hogy a szkítaság adta az emberiségnek őket. A Melkisedek-rendbelieket, Zaratustrát, Konfuciust, Buddhát, és az Istennek földreszállt fia is szkíta-pártus vérrel öltött testet.”
Most is éppen egy ilyenfajta „gyengülés” korszakát éljük, amikor az Istenanya legjobb gyakorlatához híven fel szokta emelni a gyengélkedő Napot, vagyis a csodaszarvas népét kiválasztottja által.
Pió Atya MADARÁRA vár a világ, és a magyarság is.
Én MOST így kaptam a hírt:
A MADÁR KIREPÜLT…
Sz. Erzsébet 2023. 02. 13.
https://www.youtube.com/watch?v=YN5sQTt_OyM
Gyönyörű két sólyom madár tánca
Mit üzennek őseink a mai időkre SZIMBÓLUMAINKON KERESZTÜL?
Tudjuk jól, hogy minden Turul-madaras, Arany-szarvasos ősi szimbólumunk arról szól, hogyan segíti az Istenanya a „szarvas népét”, vagyis a Föld magyari népeit, amikor nagy baj van.
Idézet Badiny Jós Ferenc (sumerológus, őstörténet kutató) könyvéből:
„…De ötvös papjaink azt az üzenetet is ránk hagyták, hogy a kis Turul-sólyom kétszer jelent meg VEZÉR NAPMADÁRKÉNT NÉPÜNK MEGMENTÉSÉRE. Elébb a hunoknak, és aztán a szabír-magyaroknak, Emese népének. Ezt bizonyítja a Rakamazi TURUL… A Nagy Napmadár AZ, sumérul IM-DUGUD….a rejteki üzenet szerint csőrében hozza az ÉLETFA ÁGÁT, ” Karmaiban pedig a két KIS SÓLYOM-TURULT.…”
Vajon el tudjuk-e képzelni, hogy most, amikor nemcsak a magyari népek, hanem az EGÉSZ EMBERISÉG VAN VÉGVESZÉLYBEN a bolygóval egyetemben, hogy az Istenanya ne segítene??? Hogy ne küldene olyan HATALMAS SEGÍTŐT EMBER KÉPÉBEN, aki tudása, ereje révén VALÓDI HATALMAT KÉPES GYAKOROLNI „mindeneken” acélból, hogy kivezesse népét a káoszból a RENDBE??? Hogy az IGAZ UTAT MEGMUTATVA az Istenanya áldásával felemelje a TURUL népét???
Jó hír, hogy a kis Turul-sólyom HARMADSZOR is megjelent: a MADÁR kirepült, AKI népe támogatásával HATALMAS NAPMADÁRRÁ növekedhet.
MINDEN AZON MULHAT, MEGÉRTJÜK-E AZ ŐSÖK ÜZENETÉT.
