Óriási, és jogos a vita és az ellenállás a Magyarországon megépítendő akkumulátorgyárakkal kapcsolatban amiatt, hogy az ott élő emberek féltik a termőföldjeiket, az egészségüket, tartanak a talaj, a vizek és a levegő elszennyeződésétől, a zajterheléstől, az idegenből behozott munkaerőtől, stb. Hiába esküdözik a kormány arról, hogy a beruházás megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak, az emberek már nem hisznek neki, mert tudják, hogy a várható profit, amelyből nem ők fognak részesülni, mindent felülír. Ezernyi példa van arról a világban, hogy az építtetők hogyan csalják el a kötelező előírásokat, és csak utólag derülnek ki, hogy milyen visszafordíthatatlan károkat okoznak a környezetben és az emberek egészségében. Nyílt titok, hogy egy-egy ilyen beruházás érdekében mekkora kenőpénzek forognak, hogy eltussolják azokat a veszélyeket, és a szigorú biztonsági előírások megszegését, amelyek, ha kiderülnének, egyértelműen megakadályozhatnák az ilyen üzemek felépítését és üzembe helyezését.
Szégyen, és felháborító hogy Gödön már eddig is mekkora visszaéléseket, és környezetpusztításokat tapasztaltak a Samsung giga-beruházásának ügyében, mindezt anélkül, hogy a lakosságot előzetesen tájékoztatták volna arról, hogy mi is vár rájuk, ha ez megvalósul. A környékbeliek életét már teljesen ellehetetlenítették, és a gyárban dolgozók azt is elmondják, hogy az akkumulátorok gyártása milyen óriási tűz- és robbanásveszélyt rejt magában.
A világ rohamosan változik, szinte naponta jelentenek be új és még ígéretesebb, szennyezésmentes megoldásokat a járművek meghajtására, és az elektromos autók jövője egyáltalán nem tűnik olyan biztosnak és biztonságosnak, ahogyan ezt ma elénk vetítik, hiszen már most elmondják, hogy pár év múlva ezek az akkumulátorok elavulttá válnak, és lehetetlen lesz a teljes újrahasznosításuk is. Vagyis megint csak óriási szemétmennyiség és környezeti kár keletkezik. Akkor vajon mi lesz majd a már felépített és még felépítendő gyárakkal?
Azt is láthatjuk, hogy a Tesla akkumulátorgyárának megépítésére az USA-ban csak a sivatagban kapott engedélyt, a lakott településtől 50 km-re, vajon miért?
Szomorú, hogy a pillanatnyi gazdasági előnyökre és munkahelyteremtésre hivatkozva az úgynevezett nemzeti kormányunk ezt teljesen figyelmen kívül hagyja. Arról nem is beszélve, hogy azok az értékes termőföldjeink, amelyeken kitűnő, és egészséges élelmiszereket lehetne megtermelni, most ilyen beruházások martalékává válnak. Ha azt az óriási mennyiségű pénzt, amit a kormány az ilyen üzemek megépítésére ad, a mezőgazdaság, és az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére fordítana, már újra agrár nagyhatalommá válna az ország, és nem szorulnánk arra, hogy külföldről behozott szemetet etessenek velünk. Látható, hogy valójában nem a magyar föld értéke, és a magyar emberek egészsége számít, hanem az idegen érdekek lelkiismeret nélküli kiszolgálása, és a feneketlen profitéhség. Az sem igaz, hogy ezzel a magyaroknak teremtenek munkahelyeket, hiszen már özönlenek be távoli országokból a vendégmunkások, akinek az olcsó munkabére letöri a magyarok bérét is.
Arról is kevés szó esik, hogy valójában hogyan is készülnek az akkumulátorok, honnan, és hogyan szerzik be a gyártáshoz szükséges nyersanyagokat, és azok kitermelése, előállítása mennyi emberi szenvedés és milyen óriási környezetszennyezés okozója.
Íme néhány részlet Zsák Ferenc Tibor 2022. október 15-én, a Greenfo.hu oldalon megjelent átfogó elemzéséből. A teljes cikk itt olvasható: https://greenfo.hu/hir/az-akkumulatorok-gyartasanak-felhasznalasanak-es-ujra-hasznositasanak-kornyezeti-hatasai/
„A Berylls Strategy Advisors kutatása szerint egy 500 kg tömegű elektromos autó akkumulátorának gyártása 74%-kal több szén-dioxidot bocsát ki, mint egy hagyományos autó gyártása Németországban.
A Fraunhofer Institute for Systems and Innovation Research becslése szerint egy 2019-ben Németországban vásárolt, 40 kilowattórás (kWh) akkumulátorral szerelt, középkategóriás elektromos autónak 52 000 km-t kellene megtennie, mielőtt élettartama alatti károsanyag-kibocsátása az összehasonlító dízel- vagy benzinmotoros járműveké alá csökkenne. Luxus elektromos járművekhez nagy akkumulátorral (120 kWh), amely 230 000 km-re nő.„
„A Li-Ion akkumulátorok gyártásával kapcsolatos környezeti hatások
A kőolajhoz hasonlóan olyan anyagokat kell bányásznunk és kivonnunk a földből, mint a lítium, hogy felhasználhassuk őket. Ebből kifolyólag a bányászat és a kitermelés folyamata az első érintkezési pont az akkumulátorgyártás hatásainak vizsgálatakor. A lítiumon kívül a gyártók olyan anyagokat használnak, mint a kobalt és a nikkel az akkumulátorok gyártása során, hogy meghosszabbítsák azok élettartamát. A gyártó vállalatoknak gyakran távoli országokban kell lítiumlelőhelyeket szerezniük, amikor lítiumot kívánnak kivonni. A világ legnagyobb lelőhelyei közül néhány Dél-Amerikában, Mexikóban és Kelet-Ázsiában található.
A világ lítiumtartalmának körülbelül egyharmada a chilei és argentin sós síkságból származik. Ezekben a régiókban a bányászok hatalmas mennyiségű víz felhasználásával bányásszák az erőforrást. A dél-amerikai Andok-hegységben az egyik kihívás a kitermeléssel kapcsolatban a víz, mivel a hegyek meglehetősen szárazak, és a kitermeléshez nagy mennyiségű víz szükséges. Ez lehetővé teszi, hogy az elem sós sóoldatban kerüljön a felszínre. Az akkumulátor létrehozásához lítium-karbonátra van szükség. A lítium-karbonát egy koncentrált anyag, amely a lítiumtartalmú sók finomítására szolgáló párologtató medencékből származik. A munkások sós sós medencéket hagynak elpárologni, amíg ki nem tudják szűrni a szilárd sókat. Ez a párolgási időszak 12-18 hónapig tarthat. Vízigényes módszerként 2 millió liter vizet használ fel 1 tonna lítiumra. A lítium finomítása az intenzív vízhasználat mellett mérgező vegyszerek, például sósav felhasználását is igényli. Következésképpen ezek a vegyszerek beszivároghatnak a közösségi vízkészletekbe. Ezek az eljárások érintik a helyi gazdákat, a közösséget általában, és a vízi szervezeteket is. A lítium iránti nagy kereslet miatt nem meglepő, hogy a gyártók fel akarják siettetni a gyártást. A sóoldat párolgási idejének lerövidítése érdekében a gyárak felmelegíthetik a vizet. Ez azonban fosszilis tüzelőanyagokat dob az energiamixbe, és ezzel meghiúsítja a célt.”
Kobaltbányászat
A kobalt az akkumulátor elektródájának kulcsfontosságú részét képezi. Ennek eredményeként a jármű- és elektronikai gyártók is kitermelik ezt az alapanyagot. A lítiumkitermelés és -termelés káros környezeti hatásai mellett a kobaltbányászat pusztító folyamat. Először is fontos tudni, hogy a világ kobaltjának körülbelül 70%-a egyetlen országban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) található. Ezért a világ kobaltkereslete megviseli ezt a régiót. A környezeti hatásokon kívül emberi következményei is vannak a régió lakosságára nézve. Elterjedt a gyermek- és rabszolgamunka, a nem biztonságos munkakörülmények, valamint a vegyi anyagoknak való kitettség miatti magas szintű veleszületett fogyatékosság. A lítiummal ellentétben a kobalt- és nikkelbányászat a föld alatt zajlik. Ennek a folyamatnak számos hatása van, az élőhelyek fizikai pusztításától a környező területeket szennyező vegyszerekig. Mivel a kobalt alapvető szerepet játszik az akkumulátorok gyártásában, a vegyészek tisztább alternatívákat kutatnak.
A bányászat gyenge eredményeket ért el az emberi jogok és a környezetvédelmi jogsértések terén. A kitermelésnek ez a várható robbanása, különösen azokban az országokban, ahol az ilyen jogsértések megelőzése terén gyenge eredményeket értek el, mindenkinek el kell gondolkodnia.
Az akkumulátor ártalmatlanítása
Az akkumulátor ártalmatlanítása egy másik probléma. A nem megfelelő ártalmatlanítás esetén a használt akkumulátorok mérgező környezeti kihívásokat okozhatnak. Mivel ezek az akkumulátorok potenciálisan mérgező elemeket tartalmaznak, környezeti katasztrófává válhatnak. Egyes esetekben a nem megfelelő hulladékkezelés robbanást okozhat.”
Most kell tehát felébreszteni az embereket, és megálljt parancsolni az ilyen üzemek jövőbeli felépítésének, ha még nem késő.
A jövő a hidrogén üzemű autóké, hiszen tavaly már idehaza is megmutatták, hogy milyen egyszerű módon megoldható benzin, és dízel üzemű gépjárművekbe ilyen berendezéseket beépíteni. Nincs súlyos akkumulátora, csak egy kb. 5 kg-os készülék, nincs károsanyag kibocsátása, és minden gond nélkül hosszú utak megtételére is alkalmas.
Pár évvel ezelőtt nagy szenzáció volt Gróf Spanyol Zoltán vízbontási szabadalma, amellyel itthon szerette volna forradalmasítani az autók üzemanyag meghajtását, de mint minden ilyet lehetetlen volt megvalósítani, hiszen az olajlobbi érdekeit sértette, és az ilyen feltalálókat mindig ellehetetlenítették, megfenyegették, rosszabb esetben meg is ölték. A mesterségesen előidézett energiaválság azonban most minden épeszű embert elgondolkodtat, hogy miért is nem lehet végre ingyenes, tiszta energiával megoldani a világ energiaszükségletét.
Ha a kormányunk igazán a magyarok érdekeit szolgálná, akkor minden ilyen működő találmányt felkarolna és rekord gyorsasággal ráállna a gyártásra. Itt van pl. Egely György bemutatott energia fejlesztő készüléke is, amellyel világelsők lehetnénk.
Számtalan lehetőség lenne még az eddig elrejtett, eltitkolt magyar találmányok fejlesztésére, elterjesztésére is, ha hazánkat nem a profitéhes külföldi nagyvállalatok érdekei, és politikus kiszolgálói irányítanák.
A Szakrális Magyarország mindezt felvállalja, amennyiben minél többen csatlakoznak állampolgárként, hiszen alapvető célja nem a GDP, hanem az emberek jólléte, egészsége és boldogsága, azaz a Teljes és Tökéletes Élet. Ha szeretnél egy ilyen világban élni, tehetsz érte, csatlakozz, és legjobb tudásod szerint járulj hozzá, hogy mindez valósággá váljék.
http://szmo.info
K.S. Edit
